szociális tábor: a népi demokrácia kényszermunkatábora. - A 8130/1939. sz. min-elnöki, ill. a 760/1939. belügymin. rendeletre hivatkozva elrendelték a 'volt kizsákmányolók' kényszerkitelepítését a városokból (főként a főv-ból), akik egy részét a hortobágyi pusztán létesített ~okban helyezték el. - A zárt, szögesdróttal körülvett táborokat 1951-től Balmazújváros-Nádudvar vonalában hozták létre: Kónya, Ferencváros, Karinkó, Ókarinkó, Hort, Dobierdő, Borsóstanya, Karácsonyfok, Dinnyés, Ohat, Elep, Ebes, Kócspuszta. 50-100 főt fűtetlen, padlástalan, széljárta barakkokban (juhhodályokban) helyeztek el, volt köztük olyan, melyből a beköltözés reggelén hajtották ki a juhokat. Lakói mindegyikére szigorú munkakényszer volt érvényes, megfosztották őket személyes szabadságuktól (nem levelezhettek, nem látogathattak, stb.). A ~okba 1952 közepéig szállították az új lakókat, a kb. 10-15.000 ember között a társad. szinte minden csoportja (a megbotlott pártkáderektől a köztörvényes bűnözőig) megtalálható volt. Külön cigánytábort, a táborokban cigányszobát is létesítettek. - Az 1953. VII. 16-i fölülvizsgáláskor a 7244 Hortobágyra kitelepített közül 15 é. aluli 1009, 50 é. felüli 2171, közülük 2057 kulák, horthysta tisztviselő és katonatiszt, 1476 egyéb, deklasszált elem volt. - A leghírhedtebb ~ a →recski kényszermunkatábor, ahol kb. 1300 rabot tartottak fogva. - A hortobágyi zárt táborok fölszámolási biz-a 1953 VIII. 3-X. 22: dolgozott, Hortobágyon és Szolnok megyében 12 zárt táborban 2524 családot, 7281 főt helyeztek el, akiknek kényszerlakhelyhez kötöttségét kivétel nélkül föloldották. A helyi áll. gazdaságokban csak 102 családdal (288 személlyel) kötöttek szerződést. - Az 1953. VII-i közkegyelemmel kb. a ~ beliek fele (44.100 főből kb. 20.000) szabadult. 88

Dessewffy-Szántó 1989. - Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 56-os naplója. Bp., 1990. (térkép) - Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Biz. jelentése. Uo., 1991.